Nem kódolni kell megtanulni, hanem technológiai gondolkodást

Véget ért az egyetemi szorgalmi időszak, és ezzel lezárult erre a félévre az a programozással kapcsolatos tantárgy is, amit tanítottam.

A félév végére egyre erősebben azt érzem, hogy a fejlesztői oktatásnak irányt kell váltania.

Nem azért, mert az alapok már nem fontosak. Fontosak. Érteni kell, mi az a változó, ciklus, függvény, adatstruktúra, API, komponens vagy adatbázis. Ezek nélkül nincs mire építeni.

De önmagában az, hogy valaki meg tud írni egy `for` ciklust, ma már kevés.

A következő években szerintem sokkal fontosabb lesz az, hogy valaki tud-e rendszerben gondolkodni.

Átlátja-e, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a részek. Érti-e, hogy egy döntés milyen következményeket hoz később. Fel tudja-e mérni egy projekt elején, hogy mi az, amit most muszáj eldönteni, mert később drága lesz javítani, és mi az, amit még nem szabad túl korán lezárni, mert csak feleslegesen beszűkíti a mozgásteret.

Ez fejlesztőként sokkal nehezebb készség, mint egy konkrét nyelvi elem megtanulása.

A szintaxist meg lehet nézni. A hibát ki lehet keresni. Egy kódrészletet ma már AI-val is gyorsan össze lehet rakni.

De azt, hogy egy rendszer merre fog haladni fél év múlva, hogy egy architektúrai döntés hol fog visszaütni, vagy hogy egy projekt elején mi a valódi kockázat, azt nem oldja meg helyetted automatikusan egy tool.

Ehhez gondolkodás kell. Tapasztalat kell. Döntési helyzetek kellenek.

Ezért a következő időszakban az oktatásaimat is ebbe az irányba szeretném továbbépíteni.

Kevesebb “így írunk meg egy konkrét dolgot”.

Több rendszerben gondolkodás. Több architektúrai szemlélet. Több valódi projektlogika. Több olyan helyzet, ahol nem csak kódot kell írni, hanem dönteni kell.

Mert szerintem ma már nem egyszerűen kódolni kell megtanulni.

Hanem technológiai gondolkodást kell fejleszteni.